2015. június 23., kedd

Prológus 1/2

 

Zayn Malik

 

2013. Június 2.
Wendy Londonba utazása előtt.
 

A nap már felkelőben volt, mikor végre sikerült normálisan összecipzáraznom a sporttáskámat. Kint még mindig zuhogott, mikor ásítva rohantam a fürdőbe, majd lezuhanyozva hanyagul felöltöztem egy farmerbe és egy fekete ingbe, és éppen a szeretett bakancsomat vettem fel, mikor betörték az ajtót, így az ajtómmal estek a földre. Por szállt fel a levegőbe, s köhögni kezdtem. Mindkettőn vörös sapka volt, de az egyiknek szőke haja, míg a másiknak kicsit göndörkéd, barna haja. Rögtön fölismertem őket: James és Brad.
- Mi a faszt képzeltek? - ordítottam magamból teljesen kikelve. A két srác teljesen ledöbbent, majd reszketni kezdtek. Csak szánalmasan tudtam mosolyogni rajtuk, mikor közelebb léptem hozzájuk. Harry éppen akkor lépett be csodálkozva, mikor felhúztam a gallérjuknál fogva őket. Kurvára nem érdekelt, hogy még újak a maffiák légkörében, meg kellett őket leckéztetnem, hogy tudják, hol a helyük. Elengedtem őket, s felváltva néztem hol az egyikre, hol a másikra.
- Zayn. Nem éri meg - kezdte nyugodtan, fel sem nézve a telefonjából haverom. Csak megforgattam a szememet, s bevertem az egyik alhasába, mire meggörnyedt, és felnyögött. Brad elképedve próbált hátrálni, de nem engedtem a ruhájánál fogva. James a hasát szorította, így őt elengedve, hagytam, hogy a földre essen. Brad barna szemeivel kérlelően nézett rám, de csak gúnyosan tudtam rá mosolyogni.
- Miért is? - kérdeztem még mindig tartva a szemkontaktust Braddel. 'Hogy lehet valaki ennyire agyalágyult, hogy nem tudja felfogni, hogy ez a hely mindenkinek tabu? Még csajokat se hozok fel ide!' Akaratlanul is kitágultak pupillái, és még jobban kapálózott mellettem. Már lendítettem a karom, hogy ököllel az arcába vágjak, mikor Harry gyorsan közbeavatkozott szavaival.
- Mert nem kell utaznod Washingtonba! - mondta lelkesen, mire elkerekedett szemekkel néztem zöld szemeibe. Elengedtem a srácot, mire ő fogta a társát, és kirohantak a szobából. Csak megvakartam a fejem, és félre biccentettem. 
- He? - nyögtem ki, ami csak kitudott jönni a számon. A bongyor csak helyeslően bólintott, majd beljebb lépett, s ismét a készülékébe mélyedt. 
- Attól még, hogy Harry vagy, és be tőrt az ajtóm, nem jöhet ide be senki! - rivalltam rá, de csak mosolygott rajtam pimaszul. 
- Jönnek Londonba, az apját ide hívták, és a kedves Niall leszervezte, hogy Wendy is jöjjön, de még mindig kérlek, hogy ne tedd! - tette el a telefonját, és pont velem szembe állt meg. Alig három centivel lehetett magasabb, de így is tudtuk, hogy itt nem a magasság számít, hanem a könyörület. - Emlékezz, miért léptél be! Gondold végig, hogy én miért léptem be! Hogy.. kérlek, nekem már csak ő maradt a családomból, akárhogyan is nézzük, és már négy hónapja őt figyeled a kamerákon keresztül! - kérlel tovább, de bennem már rég eldőlt, hogy mit fogok csinálni. Azért léptem be, mert apám tartozott a maffiának, és mivel idő előtt meghalt, rám ruházták az adóját, így bérgyilkosnak kellett állnom, hogy dagadt szatyrokat nyírjak ki, de ez most más volt. Itt az Elnök lányáról beszéltünk. Nem néztem tovább zöld szemeit, elfordultam, s kisétáltam a szobámból, hogy levegőzhessek. A lépcsőig jutottam, mikor rám üvöltött. 
- Ő még mindig a húgom Zayn! - megdermedtem, s néztem, ahogyan Brad a lépcső aljáról felnézz rám, majd el is iszkol a gyáva féreg. Megfordultam, s csak néztem a haverom. 
- Tudom. 


 2013. Június 13.
Wendy sétálása közben.

- El se hiszem, hogy ezt csináljuk basszus! - örvendezik Harry, mire csak morgok valamit. Elhagytuk a bázist, miután kinyilvánítottuk a főnöknek a véleményünket. Persze élvezet volt megölni néhány utálatos személyt, de fájt menekülni, miközben tudatták velünk, hogy az ellenségeik lettünk. Niko, és Louis velünk tartottak, és vártak ránk egy furgonban, majd elbujtunk London szélén. A napok utána rohamosan teltek, az elnököt megpróbáltuk látogatni, hogy közöljük a maffia tervéről, de elkaptak, és kilöktek a helyiségből. 
- Ott van! - bökött meg, s biccentett mellénk, ahol Wendy Oliver Moon ült, egy biztonságival. Elképesztő szexi volt, s éreztem, hogy leteperném. Tekintetünk találkozott, de nem nézhettem sokáig, mivel megláttuk Jamest, ahogyan pisztolyt vett elő, s felénk mutatta. Csak elröhögtem magam, s a tömegben elvesztünk a szeme elől. Ezek után a napok piszkosul felgyorsultak, s mi ismét belopóztunk a házba, ami inkább nevezhető volt kastélynak. Pechünkre, és szerencsémre Wendy szobáján át tudtunk bejutni, s alkalmam volt öt másodpercig nézni kipihent arcát, mikor Harry megbotlott az egyik asztal sarkában, s ő felébredt. Belopóztunk az apjához, s felébresztettük jó szándékokkal. Persze ennek az lett a vége, hogy Niallt is odahívta, s vitába bocsátkoztunk. Mondhatni öröm volt látni, hogy megbíznak itt Niallben, s minket nem akartak letartóztatni éjnek évadján, csupán megvertek, s kirúgtak. Ismét.

6 megjegyzés:

  1. Uhh iszonyat jó volt zaynee szemszögéből olvasni!:)
    Az utolsó szó:DD
    Nagyon várom a kövi részt!^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Majdnem az egész évad Zayn szemszögéből lesz! Szombaton hozom a másik részét a prológusnak, aztán remélhetőleg, (khm) minden szombaton hozom őket! :)

      Törlés
  2. Kovetkezo resz mikor lesz *-*
    Ez nagyon jo volt :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Szombaton lesz, és örülök, hogy tetszik! :D

      Törlés
  3. Szia!
    Már rég óta nyomon követtem a blogod, de valahogy sosem az adott résznél tartottam amit épp kiraktál, de most sikerült utolérnem téged. Uhh hol is kezdjem? A fogalmazásod eszméletlen szép, ahogy leírod a dolgokat, a cselekményeket és a szóhasználatod is. Érdekes Zayn szemszögéből olvasva ez az egész. Nagyon tetszik :) Remélem hamar tudod, hozni a következőt:) Már vártam a második évadot:3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Őszintén szólva, mikor hirtelen megláttam, hogy picit hosszabbat írsz, és nem csak pár szavasat, megijedtem, hogy "Úristen, milyen lecseszést fogok kapni!?", de aztán elolvastam. :)
      Annyira aranyos vagy, hogy így gondolod, nagyon szépen köszönöm! Remélem továbbra is tetszeni fog! Picit izgulok, hogy hogy fog alakulni, mert ugyan írtam már férfi szemszögből, de azokat nem publikáltam soha se.. Szóval. Köszönöm, és örülök, hogy tetszik! :)

      Törlés